ÁPRILIS 26. PÉNTEK, 19.00

Nagyszínpad

Kiállítás- és
fesztiválmegnyitó

Az Etyeki Műhely képzőművészeinek kiállítása
Lucza Daniella fazekas-kerámikus,
Lucza Zsuzsanna faszobrász
A kiállítás a fesztivál minden napján megtekinthető.
 

Kerényi Imre – Balogh Elemér – Rossa László

CSÍKSOMLYÓI PASSIÓ

passiójáték, az Újszínház előadása

Az előadást az Újszínház Kerényi Imre emlékének ajánlja

Rendező: Nagy Viktor
 

Csíksomlyó ősi Szűz Mária kegyhely mivolta, történeti és spirituális hivatása, a tradíciót és a népet megtartó ereje adta azt a szellemi és lelki légkört, melyben a XVIII. század során a híres nagypénteki szenvedéstörténeti misztériumdrámák elhangozhattak.

Jelképes és egyúttal talán sorsszerű, hogy a drámák kéz-iratai a kommunista diktatúra első évtizedeiben a Szűz Mária-szobor alatti dobogóban rejtőzködtek, amíg 1980. augusztus 22-én egy felújítás során, teljesen ép állapotban fel nem lelték őket.

Balogh Elemér és Kerényi Imre 1981-ben a legendás várszínházi előadáshoz készített egy szövegváltozatot „Csík-somlyói passió“ címmel, amelyet hosszú évekig hatalmas sikerrel játszottak itthon és külföldön. Az előadáshoz Rossa László gondosan megválogatott, a drámához szorosan kapcsolódó zenei anyagot készített, részben a passiókban gyakran szereplő egyházi énekek felhasználásával.
 

ÁPRILIS 27. SZOMBAT, 17.00

BUBIK ISTVÁN STÚDIÓ

Szakralitás a művészetben

szakmai beszélgetés

Házigazda: Takaró Mihály, vendégei: Dörner György, Bogár László, Szerencsés Károly

A beszélgetés témái részben a fesztivál előadásai által felvetett problémák, részben a szakralitás és a művészet kapcsolata a szakértők és a közönség aktív részvételével.

ÁPRILIS 27. SZOMBAT, 19.00

Nagyszínpad

Rákosi Viktor – Nemlaha György

ELNÉMULT HARANGOK

színmű, a Békéscsabai Jókai Színház előadása
Rendező: Pataki András

Játsszák: Czitor Attila, Mészáros Mihály, Csonka Dóra, Nagy Éva, Katkó Ferenc, Szőke Pál, Veselényi Orsolya, Gyarmati Éva, Szabó Lajos, Csurulya Csongor, Juhos Marcell szh., Csipke Sándor, valamint: Laszkó Viktor szh., Maták Ádám szh., Szász Borisz szh., Tehenes Vivien szh., Szojka Cinthia Daniella szh., Csuvarszki Margit, Molnár Edina, Szabó Anikó, Bandl András, Havasi Árpád, Molnár Tamás, Nyul Zoltán Bence

Díszlettervező: Lenkefi Réka
Jelmeztervező: Vesztergombi Anikó

1903-ban Rákosi Viktor váteszi éleslátással jósolta meg a magyar jövőt, ami 1920. június 4-én bevégeztetett. Tizenöt év múlva, 1918. december 1-én, a Román Nemzeti Tanács kinyilvánította Erdély elszakadását Magyarországtól és csatlakozását a Román Királysághoz. 100 év múlva, 2018. december 1-én, ennek emlékét siratta a Békés-csabai Jókai Színház az Elnémult harangokdíszbemutatóján. A történet főhőse a Hollandiában tanult Simándy Pál fiatal református lelkész, aki egy erdélyi szórványfaluba kerül, ahol a nyomorral szembesülve próbál a kilátástalansággal, a babonákkal és az erőszakosan terjeszkedő román ortodox egyházzal szembeszállni. A szétzilált, hitét vesztett falu református templomából a pópa gyakorlatilag ellopatja a harangot. A fiatal lelkész őrülten beleszeret a pópa lányába, Floricába. Egy szörnyű tragédia felé sodródva rájön, hogy a lány apja a bukaresti nagyromán irredenta központ ügynöke...
 

ÁPRILIS 28. VASÁRNAP, 17.00

BUBIK ISTVÁN STÚDIÓ

Károlyi Gáspár

A VIZSOLYI BIBLIA

Szerkesztette és előadja: Csernus Mariann

I. rész
Előljáró Beszéd
Mózes első könyve
Bírák könyve
Sámuel első könyve
Dávid LI-ik Zsoltára

II. rész
Ézsaiás Próféta könyve
Máté írása szerént való Evangéliom
János írása szerént való Evangéliom
Szent János Jelenése
Pál Apostolnak Corinthus városába írott első levele
 

Szeretném, ha az én bibliámról mások beszélnének. Én inkább előadni szeretném a közönségnek mindazt, amit róla elképzeltem.

(Csernus Mariann)
 

ÁPRILIS 28. VASÁRNAP, 19.00

Nagyszínpad

Páskándi Géza

LÉLEKHARANG

dráma két részben
a Dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház előadása

Rendező: Léner András

Játsszák: Havasi Péter, Őze Áron, Csadi Zoltán, Szemán Béla, Makai Anita, Tőkés Nikoletta, Jiling Ottó

Látvány: Kovács Yvette Alida Dramaturg: Kompár Valéria
 

Az előadás a Ferenc József császár elleni sikertelen merényletet tárgyalja, amit Libényi János magyar szabósegéd követett el 1853. február 18-án Bécsben. Miért, kinek a megbízásából, miféle nemzeti érzéstől vezérelve készült ez a gyerek-ember a császárgyilkosságra? Kinek származik ebből haszna, kiket erősít meg a merénylet? Az író egy izgalmas krimi módszerével nyomozza végig az esetet: hogyan válik csöndes forradalmárrá egy nagypolitikától távol álló, egyszerű szabólegény.

ÁPRILIS 29. HÉTFŐ, 19.00

Nagyszínpad

Böjte Csaba és színjátszói

Csaba testvér – ahogyan mindenki szólítja – prédikációiban, könyveiben a szeretet erejét és a család fontosságát hangsúlyozza. Vélekedése szerint a szeretet az élet legfontosabb feladata, amely a cselekvésben mutatkozik meg. Ezt a cselekvő szeretetet sugározza és mutatja be kis pártfogoltjainak, a gyermekotthon lakóinak rövid műsorával, akik egy-egy szent életét elevenítik meg, példát adva állhatatosságról, tisztaságról és jóságról.
 

ÁPRILIS 29. HÉTFŐ, 19.00

BUBIK ISTVÁN STÚDIÓ

Fekete Sándor

LENKEY TÁBORNOK

A tizennegyedik aradi vértanú

történelmi dráma két részben
az egri Gárdonyi Géza Színház előadása

Színpadra átdolgozta és rendezte: Beke Sándor

Játsszák: Várhelyi Dénes, Nagy Lóránt, Kardos Kristóf, Fehér István, Réti Árpád, Nagy Adrienn, Kascsák Dóra, Pilisy Attila, Kovács Attila

Díszlet: Bényei Miklós, Jelmez: Molnár Gabriella
 

A tizenhárom aradi vértanú névsorát tanítják az iskolákban, és illik is tudni, de a tizennegyedik nevét, Lenkey tábornokét, alig ismerik. Pedig az ő százada volt a gyújtózsinór, ők csatlakoztak elsőként a forradalomhoz. Sztanislauban Lenkeyt lecsukták, mert nem ölette halomra a lengyel hazafiakat. Břežanyban külön akasztófát állítottak fel a számára, hogy mindenki lássa, hogy végzik az árulók. Vérdíjat tűztek ki a fejére. Világos után, aradi kihallgatásán a vérbíró közölte vele, hogy bárki kaphat kegyelmet, de az ő bitófáját

már készíti az ács... A legünnepeltebb hős volt a forradalomban. Erős érzelmek kötötték egy csodálatos lengyel grófnőhöz. Egri volt és büszkék lehetünk rá. Petőfi az ő századát emelte példaképpé alábbi versében:

„Koszorút kötöttem
Cserfa levelekbül,
Harmat csillog rajta
örömkönnyeimbül...
Kinek adnám én ezt,
Kinek adnám másnak,
Mint vitéz Lenkey
Huszárszázadának?”
 

ÁPRILIS 30. KEDD, 18.00

BUBIK ISTVÁN STÚDIÓ

ÁLMOM: AZ ISTEN

Magyar költők istenes versei

Előadja: Mihályi Győző
Csellón közreműködik: Karasszon Eszter
 

Az előadás során Ady Endre, Karinthy Frigyes, Radnóti Miklós, Örkény István, József Attila és Petőfi Sándor műveit szavalja el Mihályi Győző, aki a költőkről, a versek születésének körülményeiről és jelentőségéről is beszél. A versek mellé Karasszon Eszter gordonkajátéka párosul, aki Johann Sebastian Bach szvitjeinek néhány tételét mutatja be.

A Károli Gáspár Református Egyetem előadása.
Producer: Dr. Bársony Márton, PhD
Műhelyvezető tudományos főmunkatárs

ÁPRILIS 30. KEDD, 19.00

Nagyszínpad

Fesztiválzárás:

Bolyki Brothers – koncert

Bolyki András – bariton, Havas Lajos – tenor,
Bolyki György – tenor, Bolyki László – basszus,
Bolyki Balázs – kontratenor
 

A Bolyki Brothers Magyarország egyik legjelentősebb a cappella együttese. Több mint húsz éve dolgoznak együtt, és a komolyzene, a pop, valamint a dzsesszvilág is számon tartja, és értékeli munkájukat.

Az együttes tagjai képzett zenészek. Brácsa, klarinét és pozan szakon végeztek. Aktív résztvevői a nemzetközi komolyzenei életnek is. A tagok dolgoznak a Budapesti Fesztiválzenekarban, az Esterházy Ensemble-ben (Bécs), az Erkel Ferenc Kamarazenekarban (Budapest) és a Back II Black zenekarban. Komolyzenei végzettségük állandó frissességben tartja – egy nemzetközi zsűri által önálló műfajként aposztrofált – művészetüket.