ÁPRILIS 14. SZERDA, 19.00

NAGYSZÍNPAD

Fesztivál- és
kiállítás megnyitó

MAYER ISTVÁN , szobrász és szemeskályha készítő mester kiállítása. A tárlat témái: a Káli-medencében rejtőző, romjaikban is pompás Árpádkori templomok rajzai, Mindszenty, József Attila, Tamási Áron, Mária Magdolna és a művész családját ábrázoló portrék, domborművek és kisplasztikák, egy fából faragott Jézus portré, és még sok más érdekesség. A Kővágóörsön alkotó művész izgalmas, letisztult látásmódja, műveiből sugárzó derű és könnyedség nyugvó pont a fesztivál programsorában.
A kiállítás a fesztivál teljes ideje alatt megtekinthető az Újszínház Galériában (Foyer I. emelet).
 

ÁPRILIS 14. SZERDA, 19.00

NAGYSZÍNPAD

Böjte Csaba és színjátszói

Csaba testvér – ahogyan mindenki szólítja – prédikációiban, könyveiben a szeretet erejét és a család fontosságát hangsúlyozza. Vélekedése szerint a szeretet az élet legfontosabb feladata, amely a cselekvésben mutatkozik meg. Ezt a cselekvő szeretetet sugározza és mutatja be kis pártfogoltjainak, a gyermekotthon lakóinak rövid műsorával, akik általában egy-egy szent életét elevenítik meg, példát adva állhatatosságról, tisztaságról és jóságról.
 

A gyerekek ez alkalommal A muzsika hangja című világhírű musical részleteivel kedveskednek a közönségnek.
 

ÁPRILIS 16. PÉNTEK 18.00

BUBIK ISTVÁN STÚDIÓSZÍNPAD

Fazekas István:

ZRÍNYI ILONA

történelmi monodráma

Zrínyi Ilona szerepében:
Brunner Márta
Rendezte: Bártfay Rita
Zenék és hangok: Ács Bálint
 

Fazekas István monodrámája azt a történelmi pillanatot idézi elénk, amikor a munkácsi vár elárulásának következményeként a császári csapatok parancsnoka, Caraff a generális egy különös vádalkut kínál Zrínyi Ilonának. Ha elfogadja, becstelenné válik, de megmenti a várnép életét, ha elutasítja, a biztos halálba küldi embereit. Mit is tehet egy ilyen helyzetben az a Krisztus-követő ember, akinek Isten után a hazája az első? Van-e ilyenkor lehetőségünk arra, hogy a veszteségeket nyereségre változtassuk át?
 

A színdarab – Bártfay Rita dinamikus rendezésében – megadja a választ. Egy felemelő, hősi pillanat a magyar múltból.
 

ÁPRILIS 16. PÉNTEK 19.00

NAGYSZÍNPAD

Kerényi Imre – Balogh Elemér – Rossa László

CSÍKSOMLYÓI PASSIÓ

passiójáték két részben, az Újszínház előadásában
Rendező: Nagy Viktor
 

Az előadást az Újszínház Kerényi Imre emlékének ajánlja.

Csíksomlyó ősi Szűz Mária kegyhely mivolta, történeti és spirituális hivatása, a tradíciót és a népet megtartó ereje adta azt a szellemi és lelki légkört, melyben a XVIII. század során a híres nagypénteki szenvedéstörténeti misztériumdrámák elhangozhattak. Jelképes és egyúttal talán sorsszerű, hogy a drámák kéziratai a kommunista diktatúra első évtizedeiben a Szűz Mária-szobor alatti dobogóban rejtőzködtek, amíg 1980. augusztus 22-én egy felújítás során, teljesen ép állapotban fel nem lelték őket. Balogh Elemér és Kerényi Imre 1981-ben a legendás várszínházi előadáshoz készített egy szövegváltozatot „Csíksomlyói passió“ címmel, amelyet hosszú évekig hatalmas sikerrel játszottak itthon és külföldön. Az előadáshoz Rossa László gondosan megválogatott, a drámához szorosan kapcsolódó zenei anyagot készített, részben a passiókban gyakran szereplő egyházi énekek felhasználásával.
 

ÁPRILIS 18. VASÁRNAP 16.30

BUBIK ISTVÁN STÚDIÓSZÍNPAD

ABIGÉL TITKAI

Piros Ildikó estje két részben
 

Töredékek szólalnak meg Szabó Magda csodálatos életmű-véből Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas, Érdemes művész előadásában és szerkesztésében.
 

A művésznő felvillantja az írónő életútjának legjelentősebb esemé-nyeit, kiemelkedő alkotásaiból idéz, és beavatja a közönséget az Abigél című film születésének titkaiba is.
 

Részlet hangzik el a Für Elise című regényéből, amelynek témája az idén 100 éves trianoni katasztrófa elsiratása.
 

ÁPRILIS 15. CSÜTÖRTÖK 17.30

BUBIK ISTVÁN STÚDIÓSZÍNPAD

Szakralitás a művészetben

szakmai beszélgetés
 

Házigazda: Takaró Mihály

Vendégei: Dörner György, Kondor Katalin, Földi-Kovács Andrea, Bogár László és Szakács Árpád

A beszélgetés témái részben a fesztivál előadásai által felvetett problémák, részben a szakralitás, a művészet és gazdaság kapcsolata a szakértők és a közönség aktív részvételével. A beszélgető partnerek alakítják és generálják a vitát izgalmas területek feltárásával és elemzésével, a szent és a profán örök ellentéte csap össze, így beszélgetés mindig friss és aktuális.
 

ÁPRILIS 15. CSÜTÖRTÖK, 19.00

NAGYSZÍNPAD

BÉKEDIKTÁTUM – TRIANON 100

a Veszprémi Petőfi Színház előadása
 

Rendező: Oberfrank Pál, Jászai Mari-díjas, Érdemes művész
 

A nyers igazsággal való kényszerű szembesülésen túl, a lelki és érzelmi megtisztuláson át, a végső összetartozás katarzisában lehetséges feloldódás megélésére hívja és várja a fiatal és idősebb generációkat az előadás…
 

Szereplők: Kőrősi Csaba, Módri Györgyi, Keresztes Gábor, Cservenák Vilmos, Gaál Attila Csaba, Lukács Dániel, Keller Márton, Pásztor Márk, Kulcsár-Székely Attila, Oberfrank Pál
 

Közreműködik: Pingiczer Szilárd és zenekara
 

ÁPRILIS 17. SZOMBAT 18.00

BUBIK ISTVÁN STÚDIÓSZÍNPAD

Fazekas István:

A PILLANAT ÉRKEZÉSE

(Gróf Széchenyi István öntusája)
 

Gróf Széchenyi István szerepében:
Jánosi Dávid
Rendezte: Bártfay Rita
 

A monodráma elsősorban a magyar széthúzás történelmi okait vizsgálja, ám tárgyilagos betekintést enged a sorsával és elhivatottságával tépelődő Széchenyi magánéletébe is, ugyanakkor hatalmas erővel és magával ragadóan mutatja fel nemzeti hagyományaink és a keresztény értékrend fontosságát. „Istent nem szabad száműzni a társadalomból!”- jelenti ki Fazekas főhőse, majd így folytatja: „A liberális franciák és a pitiáner módon bürokrata Metternich egyformán ezt teszik. Ez a szellemet-lelkeket megfojtó, a legbenső vágyakat elhamvasztó politika fogja egyszer egész Európát lángokba borítani.”
 

A darab Gróf Széchenyi István alakját személyes ismerősként mutatja be: politikusként, szerelmes férfiként, tépelődő, Istenfélő emberként, országáért aggódó „legnagyobb magyarként”, Jánosi Dávid nyers, érzékeny alakításában.
 

ÁPRILIS 17. SZOMBAT 19.00

NAGYSZÍNPAD

ANGYALSZÁRNYAK

A SZENT EFRÉM FÉRFIKAR KONCERTJE

A Szent Efrém Férfikar 2019-ben jelentette meg Wings című lemezét, amely egy szakrális utazás a világ körül, négy kontinens dallamaival. Azonban minden utazás, amelyen mindenféle kalandot él meg az ember újabb utak kiindulópontjává válik, ezért az együttes tovább keresi azokat a zenéket, amelyek beépülhetnek sajátos repertoárjába a világ minden tájáról. Az ország legkedveltebb vokális együttese vizuális tartalmakkal kiegészítve folytatja a kutatást a közönséggel együtt.
 

Művészeti vezető: Bubnó Tamás
 

ÁPRILIS 18. VASÁRNAP 19.00

NAGYSZÍNPAD

Kacsoh Pongrác - Bakonyi Károly - Heltai Jenő

JÁNOS VITÉZ

daljáték

Petőfi Sándor verses elbeszélése nyomán

A Gárdonyi Géza Színház Eger előadása

Rendező: Halasi Imre
 

A János vitéz az első magyaros témájú zenés színpadi játék, amelynek 1904-es bemutatása a magyar öntudat ápolására való igényt elégítette ki, amit a pesti polgár akkorra már a színháztól is elvárt.
A Petőfi-mű ihletettségében készült daljáték már az ősbemutatón óriási sikert aratott, s egymás után százhatvanötször játszották el. Erre a magyar színházi életben korábban nem volt példa. Alig fél szezon alatt kétszázezren látták, kottájából félmillió, szövegéből egymillió példány fogyott el. Néhány hónapon belül huszonkilenc vidéki színház vette meg a darab előadási jogát.
Bakonyi Károly, számos nagy sikerű operettlibrettó szerzője Kacsóh Pongrácz zeneszerzőt kérte fel a János vitéz megkomponálására. Kacsóh a munkát 5 hónap alatt végezte el.
 

Szereplők: TÖRÖK TAMÁS, MISURÁK TÜNDE, BARANYI PÉTER, SAÁROSSY KINGA Jászai-díjas, REITER ZOLTÁN, NAGY SZILVIA, FEHÉR ISTVÁN, VOKÓ JÁNOS, BALOGH ANDRÁS, LISZTÓCZKI PÉTER
 

Közreműködik: A GG Tánc Eger és a Gárdonyi Géza Színház Eger zene- és énekkara