NOVEMBER 3. SZERDA, 19.00

NAGYSZÍNPAD

Fesztivál- és
kiállítás megnyitó

MAYER ISTVÁN , a Népművészet Mestere, szobrászművész és szemeskályha készítő mester kiállítása. A tárlat témái: aKáli-medencében felfedezett, romjaikban is pompás Árpádkori templomok rajzai, Mindszenty, József Attila, Tamási Áron, Mária Magdolna és a művész családját ábrázoló képek, domborművek és kisplasztikák, egy fából faragott Jézus portré, és még sok más. A Kővágóörsön alkotó művész izgalmas, letisztult látásmódja, a műveiből sugárzó derű és könnyedség nyugvó pont a fesztivál mozgalmas programsorában.
A kiállítás a fesztivál teljes ideje alatt megtekinthető az Újszínház Galériában (Foyer I. emelet).
 

NOVEMBER 3. SZERDA 19.20

NAGYSZÍNPAD

Csiky Gergely:

A NAGYMAMA

romantikus vígjáték két részben

Rendezte: Blaskó Balázs Jászai-díjas
 

A bájos történet a kibontakozásig, a boldog befejezésig számtalan kacagtató félreértést, megható fordulatot,bonyodalmat tartogat.
Csiky Gergely, a XIX. század utolsó harmadának legjelentősebb magyar drámaírója. Sikerei bátorságot adtak a fiatal íróknak, sőt a színház igazgatóknak is, hogy velük szerencsét próbáljanak, és igen hozzájárultak ahhoz, hogy a közönség magyar daraboktól való idegenkedését megszüntessék.
A régi színházi világban, ha egy direktor biztos, garantált kassza- és közönségsikert akart elérni, műsorra tűzte A nagymamát. E kedves vígjáték manapság is időről-időre feltűnik budapesti és vidéki színházaink repertoárjában, hiszen a négy szálon futó szerelmi történet rendkívüli szereplehetőségeket kínál fiatal, s idősebb művészek számára egyaránt.
Csiky bravúros meseszövése elismerésre méltó. A bájos történet a kibontakozásig, a boldog befejezésig számtalan kacagtató félreértést, megható fordulatot, bonyodalmat tartogat. Hogy végül sikerül-e kibogoznia a nagymamának a múltból gyökerező, bonyolult szálakat, s hogy végül ki kivel lesz boldog, erről mesél a darab.
A bemutatón, 1891-ben Prielle Kornélia játszotta a Nagymamát, később hálás szerepet jelentett többek között Blaha Lujzának, Berky Lilinek, Honthy Hannának, Dajka Margitnak, Tolnay Klárinak is.
Szereplők: Saárossy Kinga (Jászai-díjas), Csathó Norbert, Nagy Szilvia, Dér Gabi, Várhelyi Dénes, Török-Ujhelyi Tamás, Nagy Barbara, Vókó János, Babócsai Réka, Balogh András, Dimanopulu Afrodité, Misurák Tünde, Ivády Erika, Fodor Sára, Novák Laura, Forczek Janka, Kiss Alexandra, Szőke Olivér, Blaskó-Saárossy Zsófia, Hódosi Ildikó, Szecskó Andrea
 

NOVEMBER 4. CSÜTÖRTÖK 17.30

BUBIK ISTVÁN STÚDIÓ

Szakralitás a művészetben

szakmai beszélgetés
 

Házigazda: Takaró Mihály

Vendégei: Dörner György, Kondor Katalin, Földi-Kovács Andrea, Bogár László és Szakács Árpád

A beszélgetés témái részben a fesztivál előadásai által felvetett problémák, részben a szakralitás, a művészet és gazdaság kapcsolata a szakértők és a közönség aktív részvételével. A beszélgető partnerek alakítják és generálják a vitát izgalmas területek feltárásával és elemzésével, a szent és a profán örök ellentéte csap össze, így beszélgetés mindig friss és aktuális.
 

NOVEMBER 4. CSÜTÖRTÖK, 19.00

NAGYSZÍNPAD

Böjte Csaba és színjátszói

Csaba testvér – ahogyan mindenki szólítja – prédikációiban, könyveiben a szeretet erejét és a család fontosságát hangsúlyozza. Vélekedése szerint a szeretet az élet legfontosabb feladata, amely a cselekvésben mutatkozik meg. Ezt a cselekvő szeretetet sugározza és mutatja be kis pártfogoltjainak, a gyermekotthon lakóinak rövid műsorával, akik általában egy-egy szent életét elevenítik meg, példát adva állhatatosságról, tisztaságról és jóságról.
 

A gyerekek ez alkalommal A muzsika hangja című világhírű musical részleteivel kedveskednek a közönségnek.
 

NOVEMBER 5. PÉNTEK 18.00

BUBIK ISTVÁN STÚDIÓSZÍNPAD

Fazekas István:

A PILLANAT ÉRKEZÉSE

(Gróf Széchenyi István öntusája)
 

Gróf Széchenyi István szerepében: Jánosi Dávid
Rendezte: Bártfay Rita
 

A monodráma elsősorban a magyar széthúzás történelmi okait vizsgálja, ám tárgyilagos betekintést enged a sorsával és elhivatottságával tépelődő Széchenyi magánéletébe is, ugyanakkor hatalmas erővel és magával ragadóan mutatja fel nemzeti hagyományaink és a keresztény értékrend fontosságát. „Istent nem szabad száműzni a társadalomból!”- jelenti ki Fazekas főhőse, majd így folytatja: „A liberális franciák és a pitiáner módon bürokrata Metternich egyformán ezt teszik. Ez a szellemet-lelkeket megfojtó, a legbenső vágyakat elhamvasztó politika fogja egyszer egész Európát lángokba borítani.”
 

A darab Gróf Széchenyi István alakját személyes ismerősként mutatja be: politikusként, szerelmes férfiként, tépelődő, Istenfélő emberként, országáért aggódó „legnagyobb magyarként”, Jánosi Dávid nyers, érzékeny alakításában.
 

NOVEMBER 5. PÉNTEK, 19.00

NAGYSZÍNPAD

BÉKEDIKTÁTUM – TRIANON 100

a Veszprémi Petőfi Színház előadása
 

Rendező: Oberfrank Pál, Jászai Mari-díjas, Érdemes művész

A nyers igazsággal való kényszerű szembesülésen túl, a lelki és érzelmi megtisztuláson át, a végső összetartozás katarzisában lehetséges feloldódás megélésére hívja és várja a fiatal és idősebb generációkat az előadás…
 

Szereplők: Kőrősi Csaba, Módri Györgyi, Keresztes Gábor, Cservenák Vilmos, Gaál Attila Csaba, Lukács Dániel, Keller Márton, Pásztor Márk, Kulcsár-Székely Attila, Oberfrank Pál
 

Közreműködik: Pingiczer Szilárd és zenekara
 

NOVEMBER 6. SZOMBAT 16.30

BUBIK ISTVÁN STÚDIÓSZÍNPAD

ABIGÉL TITKAI

Piros Ildikó estje két részben
 

Töredékek szólalnak meg Szabó Magda csodálatos életmű-véből Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas, Érdemes művész előadásában és szerkesztésében.
 

A művésznő felvillantja az írónő életútjának legjelentősebb esemé-nyeit, kiemelkedő alkotásaiból idéz, és beavatja a közönséget az Abigél című film születésének titkaiba is.
 

Részlet hangzik el a Für Elise című regényéből, amelynek témája az idén 100 éves trianoni katasztrófa elsiratása.
 

NOVEMBER 6. SZOMBAT 19.00

NAGYSZÍNPAD

ANGYALSZÁRNYAK

A SZENT EFRÉM FÉRFIKAR KONCERTJE

A Szent Efrém Férfikar 2019-ben jelentette meg Wings című lemezét, amely egy szakrális utazás a világ körül, négy kontinens dallamaival. Azonban minden utazás, amelyen mindenféle kalandot él meg az ember újabb utak kiindulópontjává válik, ezért az együttes tovább keresi azokat a zenéket, amelyek beépülhetnek sajátos repertoárjába a világ minden tájáról. Az ország legkedveltebb vokális együttese vizuális tartalmakkal kiegészítve folytatja a kutatást a közönséggel együtt.
 

Művészeti vezető: Bubnó Tamás
 

NOVEMBER 7. VASÁRNAP 18.00

BUBIK ISTVÁN STÚDIÓSZÍNPAD

Fazekas István:

ZRÍNYI ILONA

történelmi monodráma

Zrínyi Ilona szerepében:
Brunner Márta
Caraffa generális hangja:
Dörner György
Zenék és hangok: Ács Bálint
Rendezte: Bártfay Rita
 

Fazekas István monodrámája azt a történelmi pillanatot idézi elénk, amikor a munkácsi vár elárulásának következményeként a császári csapatok parancsnoka, Caraff a generális egy különös vádalkut kínál Zrínyi Ilonának. Ha elfogadja, becstelenné válik, de megmenti a várnép életét, ha elutasítja, a biztos halálba küldi embereit.

Mit is tehet egy ilyen helyzetben az a Krisztus-követő ember, akinek Isten után a hazája az első? Van-e ilyenkor lehetőségünk arra, hogy a veszteségeket nyereségre változtassuk át?
 

A színdarab – Bártfay Rita dinamikus rendezésében – megadja a választ. Egy felemelő, hősi pillanat a magyar múltból.
 

NOVEMBER 7. VASÁRNAP 19.00

NAGYSZÍNPAD

Kerényi Imre – Balogh Elemér – Rossa László

CSÍKSOMLYÓI PASSIÓ

passiójáték két részben, az Újszínház előadásában
Rendező: Nagy Viktor

Az előadást az Újszínház Kerényi Imre emlékének ajánlja.

Csíksomlyó ősi Szűz Mária kegyhely mivolta, történeti és spirituális hivatása, a tradíciót és a népet megtartó ereje adta azt a szellemi és lelki légkört, melyben a XVIII. század során a híres nagypénteki szenvedéstörténeti misztériumdrámák elhangozhattak. Jelképes és egyúttal talán sorsszerű, hogy a drámák kéziratai a kommunista diktatúra első évtizedeiben a Szűz Mária-szobor alatti dobogóban rejtőzködtek, amíg 1980. augusztus 22-én egy felújítás során, teljesen ép állapotban fel nem lelték őket. Balogh Elemér és Kerényi Imre 1981-ben a legendás várszínházi előadáshoz készített egy szövegváltozatot „Csíksomlyói passió“ címmel, amelyet hosszú évekig hatalmas sikerrel játszottak itthon és külföldön. Az előadáshoz Rossa László gondosan megválogatott, a drámához szorosan kapcsolódó zenei anyagot készített, részben a passiókban gyakran szereplő egyházi énekek felhasználásával.

Szereplők: Viczián Ottó, ifj. Jászai László, Bánföldi Szilárd, Nemes Wanda, Almási Sándor, Farkasházi Réka, Kéner Gabi, Orosz Csenge, Szanitter Dávid, Jánosi Dávid, Vass György, Koncz Gábor, Nagy Lóránt, Kurkó József Kristóf, Nagy Péter János, Tóth Zoltán, Kazári András, Darányi Ádám, Incze Máté, valamint zenészek, táncosok, kórus