ÁPRILIS 6. VASÁRNAP, 11.00

BUBIK ISTVÁN STÚDIÓSZÍNPAD

LÁSZLÓ KIRÁLY TÁLTOS PARIPÁJA

- zenés meseelőadás kicsiknek-
 

Prohászka Ottokár püspök mondta Szent Lászlóról: „Szent László nem tanít, ő nem apostol, de küzd, harcol, s győz a kereszténységért. Az ősi dicsőség pogány egén ott ragyogtak a hősök; a magyar kard, a bátor szív, amelytől egy világ reszketett, nem szűnt meg lelkesíteni a népet, s eddig ez mind hiányzott a kereszténységben.” Komoly és fontos mondatok a fentiek, mindez a László király táltos paripája c. gyerekelőadásban átültetve gyermekszemnek és gyermekszívnek, Szent László legendáin keresztül. A fiúk megtalálják hőseiket László királyban és lovában, a lányok pedig azt a klasszikus férfiideált látják majd, a herceget lóháton, akiről kislánykorban mindenki álmodik. Jó és rossz harca, Isten, ember és gonosz küzdelme, de a végén, akárcsak a mesékben, mindig a jó győzedelmeskedik és elnyeri méltó jutalmát.
 

Szereplők: Pál Péter, Illés Dániel, Krizsik Alfonz, Hevesi-Tóth Evelin
Zene: Farkas Gábor és Pál Péter
Koreográfus: Pethő Kincső Nóra
Írta és rendezte: Szigeti Réka
Az Udvari Kamaraszínház előadása
Az előadást 3-4 éves kortól ajánljuk
 

ÁPRILIS 6. VASÁRNAP, 17.00

BUBIK ISTVÁN STÚDIÓSZÍNPAD

SZAKRALITÁS A MŰVÉSZETBEN

- szakmai beszélgetés -
 

A beszélgetés házigazdái: Takaró Mihály friss Széchenyi-díjas irodalomtörténész és Dörner György az Újszínház igazgatója, Kossuth-díjas színművész- és rendező. Meghívott vendégeik: Pataki András Jászai Mari díjas rendező, Fazekas István Credo-díjas- költő, műfordító, drámaíró, jogász, református teológus és Bártfay Rita az Újszínház, Magyar Ezüst Érdemkereszttel kitüntetett dramaturgja, a Keresztény Színházi Fesztivál szervezője. A beszélgetés témái részben a fesztivál előadásai által felvetett problémák, részben a szakralitás és a művészet kapcsolata, a szent és profán ellentéte mentén halad, a szakértők és a közönség aktív részvételével.
 

ÁPRILIS 6. VASÁRNAP 19.00

NAGYSZÍNPAD

FESZTIVÁL és KIÁLLÍTÁS MEGNYITÓ

Nemes Wanda színművésznő TÚL A FORMÁN című festészeti - és Kolozs Gyula díszítő …HOGY TANÚI LEGYÜNK…című fotókiállítása. Megtekinthetőek a fesztivál teljes ideje alatt 17 és 20.30 között az Újszínház Galériában (Foyer I. emelet).
 

ÁPRILIS 6. VASÁRNAP, a megnyitó után

NAGYSZÍNPAD

Federico Fellini- Kiss József: ORSZÁGÚTON

- színmű két részben -
 

Tullio Pinelli-Ennio Flaiano - Federico Fellini: La strada című filmje alapján

„Minden gondolkodás megrázkódtatással kezdődik”
 

Zampano, a vándormutatványos erőművész, aki láncot szakít tüdeje kitágításával, új partnernőt keres turnéjához. Fillérekért megvásárolja Gelsominát, a félkegyelmű lányt, hogy inasa legyen kezdetleges mutatványaihoz. A lány hűséges, odaadó és alázatos. Zampano kegyetlen és durva. Nem törődik a lány érzéseivel, úton-útfélen megalázza. Ám az égből pottyanva megjelenik a Bolond, a kötéltáncos akrobata, és Gelsomina pártjára áll. Zampano végül egyedül marad és elszegényedik. Amikor a legmélyebbre süllyed, rádöbben bűneire. Katartikus pillanat ez. A megtisztulás, a megfordulás pillanata.
A film főszereplője, Fellini felesége, Giulietta Masina szerint ez a három figura maga rendező. Önarckép, a világ egyik legnagyobb művészének portréja. Beavatás. Az ember megválthatóságába vetett hit gyönyörű, költői darabja. Példázat. Színtiszta művészet. Ez az a film, amely elsőként nyerte el a legjobb külföldi filmnek járó Oscart a díjazás történetében.

Szereplők: Mihályfi Balázs, Labánné Szalai Katalin, Labán Roland, Kovács Frigyes, Méhes Csaba, Varga Levente, Marosszéki Tamás, Rudolf Teréz Lilla, Savanyu Gergely, Molnár Anikó, Szőcs Erika, Dienes Blanka, Simon Andrea, Pintér Gábor, Horváth Dávid, Kiss Noró, Vágány Luca Sára, Laborczy Sára
Továbbá: Csongvai Bálint, Rajki Norbert, Schneider Amanda, Schneider Noémi, Török Borbála, valamint a Sopron Balett.-

Jelmez: Igaz-Juhász Katalin, Díszlet: Horesnyi Balázs Jászai Mari-díjas, Érdemes művész

Rendező: Kiss József a Soproni Petőfi Színház Jászai Mari-díjas igazgatója.

A Soproni Petőfi Színház előadása
 

ÁPRILIS 9. SZERDA 17.00

BUBIK ISTVÁN STÚDIÓSZÍNPAD

CSÍKSOMLYÓI PASSIÓJÁTÉK

- színmű két részben -

A Boldog Özséb Színtársulat (BÖSZK) egy 18 éve működő családias, vidám egyetemista közösség, amely a 21. században is alkalmazható, tanítható klasszikus értékeket: barokk iskoladrámákat és zenés népi játékokat elevenít fel, állít színpadra. Farsangi komédiák, magyar történeti témájú színdarabok és csíksomlyói misztériumjátékok, azaz intellektuális desszertek jelentik repertoárunkat. A Csíksomlyói Passiójáték magyar színház- és drámatörténet egyetlen misztériumjátéka Szűz Mária mennybevételéről. Nagyboldogasszony ünnepén, kétszintű színpadon, középkori motívumokkal adták elő a csíksomlyói ferences gimnázium diákjai a 18. században. Az előadás, a híres csíksomlyói ferences drámaszövegek legkarakterisztikusabb részeiből kelt életre néhány jelenetet. A drámában a 17–18. századi népénekek a népzenei gyűjtésekben fellelt dallamaikon hangoznak el több magyarországi gregorián tétel mellett.
 

Szereplők: Barabás Barna, Bérces Soma, Bereczki Gergely, Billédi Boglárka, Bősze Kolozs András , Gál Péter, Hadobás Luca Gizella, Horváth Olivér, Kellner Tímea Lídia, Kis Zsuzsanna Veronika, Molnár Domonkos, Ormosi Orsolya, Spissich Karolin, Szatai Dóra, Taller Balázs Bonifác, Várallyay Csenge, Varsa Márton
 
Kórus: Bodor Eszter Hanna, Botta Borbála, Czeilinger, Horváth Luca, Iszály Bíborka, Iszály Boróka, Jakobi Johanna, Kiss Annamária, Körössy Kata, Molnár Domonkos, Medgyesy S. Norbert, Ormosi Orsolya, Sallai Regina, Sinkó Anna Boróka, Toronicza Georgina, Várallyay Csenge

Összeállította: Medgyesy S. Norbert művelődéstörténész, egyetemi docens (PPKE BTK), a Boldog Özséb Színtársulat vezetője
Rendező: Szatai Dóra
A Boldog Özséb Színtársulat előadása (Pázmány Péter Katolikus Egyetem)
 

ÁPRILIS 9 SZERDA, 19.00

NAGYSZÍNPAD

Fratelli Napoli Marionett Bábszínház: SZENT ÁGOTA

(Catania, Olaszország)

- marionett bábelőadás -

Alessandro és Fiorenzo Napoli feldolgozásában. A cataniai bábosok – az általánosan ismert lovagi témakörön kívül – színpadra vitték a szentek történeteit is, gyakran "egy estés" családi előadásokként. Nem hiányozhatott közülük Szent Ágota mártír életének bemutatása sem. Egy-egy ilyen előadás nem csak az egyes városnegyedek bábosainak a város védőszentje előtti nyilvánvaló tisztelgése, hanem egyben a cataniai stílusú hagyományos szicíliai bábszínház (Opra dei Pupi) egyedülálló technikával színpadra vitt elhivatottságának megnyilvánulása is volt. Szent Ágota híres szócsatái Quintianus prokonzullal a "beszélők" (parlatore, parlatrice) bravúros darabjaivá vált, és a teljes barokk eszköztár: rómaiak, mártírok, látomások és dicsőségben ragyogó diadalok gondoskodtak arról, hogy maradéktalan színpadi lehetőségeket nyújtsanak a bábosok nagyszerű játéka számára és egyben a közönség elkáprázatására is. “Törekedtünk a két főszereplő belső drámájának ábrázolásásra, ezt a szakrális motívumot szerettük volna színpadra vinni Fiorenzo Napolival. Az Opra dei Pupira jellemzően, megmaradt az előadás nevelő szándéka: az, ahogyan kissé naiv, ám hatásos módon szembeszáll egymással a két világnézet, mely – csakúgy, mint ma is – ellentétes és összeegyeztethetetlen.”
 

Szereplők: Fiorenzo Napoli, Agnese Torrisi, Giuseppe Napoli, Davide Napoli, Anna Famoso, Dario Napoli, Marco Napoli, Tiziana Giletto Scaragnino, Martina Sapienza, Roberta Laudani, Alessando Napoli
 
Technikus: Simone Raimondo

Rendezte: Fiorenzo Napoli
Tolmács: Gátai Hajnalka
Az előadást a Fratelli Napoli Társulat olaszul játssza, magyar nyelvű feliratozással
 

ÁPRILIS 11. PÉNTEK 17.00

BUBIK ISTVÁN STÚDIÓSZÍNPAD

CSENDES CSODÁK

- HŰVÖSVÖLGYI ILDIKÓ Kossuth-díjas színművésznő irodalmi estje -

Közreműködik: Csáki András klasszikus gitárművész

A Csendes csodák esten a két világháború közötti erdélyi magyar líra egyik legkiemelkedőbb alakja, Reményik Sándor versei szólalnak meg Hűvösvölgyi Ildikó Kossuth-díjas színművész előadásában. Reményik versei a szív legmélyebb húrjait pendítik és a mindennapok sűrűjében mindannyiunknak teljességet és harmóniát adnak. „Azt hiszem, amikor édesanyám elszavalta nekem a Kegyelem című verset, akkor megpecsételődött a sorsom. Éreztem, hogy közöm van ehhez a költőhöz és tudtam, hogy foglalkoznom kell a verseivel, hogy el kell vinnem az ország minden szegletébe, hogy megismerjék az emberek.” A versfüzér címadó alkotása a Csendes csodák lett. „Ez a vers tökéletesen kifejezi Reményik esszenciáját. Aki arra tanít bennünket, hogy éljünk figyelmesen, próbáljuk megtalálni az élet apró dolgaiban az örömöt, a szépséget, mert a mindennapok csodáin át eljuthatunk Istenhez.” /Hűvösvölgyi Ildikó/
 

ÁPRILIS 7. HÉTFŐ 17.00

BUBIK ISTVÁN STÚDIÓSZÍNPAD

SILENTIO TRANSEO

(A XX. század elhallgatott irodalma)

- pódium est -

A magyar irodalom mindig is bővelkedett a líra és a próza termékeny kiválóságaiban, ám történelmünk sötét szakaszaiban – mikor embernek maradni is igen nehéz volt – már megfogyatkozott azoknak a névsora, akik morálisan helyt tudtak állni, képesek voltak szólni, vagy épp hallgatásukkal lázadni egy adott kor uralkodó eszmevilága, a háború vagy egy politikai rendszer ellen. Azért találunk néhány nevet a sorban, amelyek viselői iszonyatos áldozatok árán mégis megtették. Nemet tudtak mondani, nem voltak hajlandóak kisebb-nagyobb kompromisszumokat kötve alkotni és élni. Kimondták a kimondhatatlant. Az előadás ebből az elhallgatott magyar irodalomból kíván keresztmetszetet adni, s a közönség a pódiumestet követően talán már ismerősként köszönt majd olyan szerzőket is, mint – a teljesség igénye nélkül – Márai Sándor, Hamvas Béla, Herczeg Ferenc és Szabó Dezső vagy éppen Sinka István és Utassy József.
 

Szereplők: Molnár Anikó és Papp Attila
Rendező: Pataki András Jászai Mari-díjas.
A Forrás Színház előadása
 

ÁPRILIS 7. HÉTFŐ 19.00

NAGYSZÍNPAD

Tolcsvay Béla: ARANYFÉNYŰ ASSZONY

Mária tisztelet

- színházi koncert -

Előadják:
PETRÁS MÁRIA - keramikus, népdalénekes, Príma Primissima díjas, az MMA rendes tagja
TÖRÖK TILLA - Junior Prima díjas előadóművész
HEINCZINGER MIKLÓS – Kossuth- és Liszt díjas előadóművész
TOLCSVAY BÉLA - Kossuth-díjas előadóművész
 

Az égi ősi Istenanyánk felé forduló dallamok a régiségből, és újabb fohászok a mai világunk nyelvén fogalmazva, autentikus zenei formákban.
 

ÁPRILIS 8. KEDD 17.00

BUBIK ISTVÁN STÚDIÓSZÍNPAD

Zilahy Lajos: FATORNYOK

- színmű két részben -

Zilahy Lajos, a filmvászonról is jól ismert: Halálos tavasz vagy a Valamit visz a víz – szerzője, a két világháború közti magyar irodalom egyik legjelentősebb alakja, akit most kezdenek maguknak újra felfedezni a színházak. Friss gondolataival, a szenvedélyek és modern érzelmi világunk ábrázolásával, maivá, örökérvényűvé emelkednek művei. A Fatornyok című színművében sziporkázó humora is megmutatkozik.
A Fatornyok szimbolikus cím: a szülőföld ellenállhatatlan vonzásának és kitörölhetetlen emlékének a jelképe. A történet a második világháború előtti nyáron kezdődik, amikor Erdély egy részét épp visszacsatolták Magyarországhoz. A sors így két hazát ad, az egyik az asszonyé, a másik a német származású férjé. Zilahy nem ítélkezik, csak hagyja, hőseit, hogy befussák a sors által rájuk szabott utat. Szeretetteljes, egymást ugrató, derűs miliőből, két ország (egész Európa) viaskodásának színterévé válik egy család élete…
 

Szereplők: Jánosi Dávid, Timkó Eszter, Bánföldi Szilárd, Incze József, Vass György, Nemes Wanda, Almási Sándor, Gregor Bernadett, Báhner Péter
Látvány: Szlávik István Jászai Mari–díjas, Érdemes Művész, Dramaturg: Bártfay Rita Magyar Ezüst Érdemkereszttel kitüntetett
Rendező: Csiszár Imre Jászai Mari-díjas, Érdemes és Kiváló Művész.
Az Újszínház előadása
 

ÁPRILIS 8 KEDD, 19.00

NAGYSZÍNPAD

Böjte Csaba előadása

Csaba testvér – ahogyan mindenki szólítja – prédikációiban, könyveiben a szeretet erejét és a család fontosságát hangsúlyozza. Vélekedése szerint a szeretet az élet legfontosabb feladata, amely a cselekvésben mutatkozik meg. Ezt a cselekvő szeretetet sugározza és mutatja be kis pártfogoltjainak, ez alkalommal a nagyszalontai gyermekotthon lakóinak rövid műsorával, akik általában egy-egy szent életét elevenítik meg, példát adva állhatatosságról, tisztaságról és jóságról.
 

2026-ban emlékezünk Assisi Szent Ferenc halálának 800. évfordulójára, az alapítvány névadójáról szóló előadással kedveskednek a gyerekek a közönségnek. Bemutatkozásukban mesélnek a sok esetben megindító és mélyen megrázó sorsukról, előéletükről, adva bőséges elgondolkodnivalót hallgatóik számára.
 

ÁPRILIS 10 CSÜTÖRTÖK, 17.00

BUBIK ISTVÁN STÚDIÓSZÍNPAD

Platón: SZÓKRATÉSZ VÉDŐBESZÉDE

- koncertszínház egy részben -

Fordította: Devecseri Gábor

Előadja: BORÁROS IMRE Kossuth-díjas színművész, élőzenével Zongorán közreműködik: Varga Gábor

A dialógus Szókratész perét mutatja be: a vádolók álláspontját, és Szókratész vádakra adott válaszait. A dialógus a halál természetét is tárgyalja. A bírák azt állítják Szókratészról, hogy szónok. Szókratész kimutatja, hogy a szónok erénye az igazmondás, a bíráké eldönteni, hogy igazat mond-e vagy sem a vádló/vádlott. "Nekünk közben fel kellene tennünk a kérdést, mire is vagyunk rendelve a Földre, mi az életünk értelme – nemcsak testben, hanem lélekben, szellemben is. Ha az ember felszámolja magát, a humánumot, az erkölcsöt, akkor nem tud különbséget tenni jó és rossz között. Egyszer már el kellene érnie az emberiségnek, hogy fontos döntéseknél ne Barabást kiáltson..." „Amit mi beleéltünk annak idején a világba: a tisztesség, a jóság, a segítőkészség, a vallás, az Isten, a hit, biztos, hogy megváltozott, de lehet, hogy én látom másképp a világot. Ez a darab pedig arra mutat rá, hogy igen is azok a koncepciós perek, amik voltak valamikor, ma ugyanúgy vannak.” /Boráros Imre/
 

Dramaturg:Tarics Péter
Díszlet: Tóth Kázmér
Jelmez: Szélyes Andrea
 

ÁPRILIS 10 CSÜTÖRTÖK, 19.00

NAGYSZÍNPAD

Herczeg Ferenc: AZ ÉLET KAPUJA

- dráma két részben -

A dráma alapja Herczeg Ferenc legizgalmasabb regénye, melyet az Akadémia ajánlásával háromszor terjesztettek fel irodalmi Nobel-díjra! Témája: „Kaland, ármány és szerelem a török félhold árnyékában…”, mely 1512-ben játszódik, II. Gyula pápa uralkodásának végnapjaiban és a szem káprázató, reneszánsz Rómát idézi meg, abban a kivételes pillanatban, amikor először és utoljára volt a pápai trónnak magyar esélyese, Bakócz Tamás hercegprímás érsek személyében, miközben Magyarország élet-halál harcát vívja a török ellen. „Az élet kapujában állni” – esélyt jelent a történet szerelmeseinek, Bakócz Tamásnak, Európának, és mint annyiszor a történelemben: Magyarországnak…
 

Szereplők: Dörner György, Bánföldi Szilárd, Nemes Wanda, Papp Attila, Jászai László,Szakács Tibor, Jánosi Dávid, Hajós Szilárd, Nagy Lóránt, Vass György, Háda János, Almási Sándor, Kazári András, Darányi Ádám, Tóth János Gergely, Koncz Gábor, Incze József, Tordai Teri, Orosz Csenge, Vincze Klára
Díszlet: Csík György
Jelmez: Rátkai Erzsébet
 
Zeneszerző: Faragó Béla Rendező: Nagy Viktor Jászai Mari-díjas.
Az Újszínház előadása
 

ÁPRILIS 11 PÉNTEK, 19.00

NAGYSZÍNPAD

TEATR A: TESTAMENTUM

(Gliwice, Lengyelország)

(Szent Edith Stein története)

- misztérium musical egy részben -

Edith, a kiváló gondolkodó, filozófus, pedagógus, egyetemi oktató, a katolikus vallás felvétele után karmelita szerzetesnő, végül pedig 1998 óta az egyház szentje. Életrajzában, érzelmes visszaemlékezéseiben megidéződik Gliwice városa is. „Emlékszem, hogy (anyám) a karjában tartott, amikor (apám) elutazott és onnan már nem tért vissza élve. Én lettem anyám számára apám testamentuma.” A Testamentum cím „szövetségként” is fordítható. Edith Stein fiatalkorában meggyőződéses ateista volt, majd hirtelen váltással felvette a keresztséget a és a szerzetesi életet választotta, m elyhez élete végéig hű maradt. Mikor II. János Pál pápa a szerzetesnőt szentté avatta a következőképpen szólt: „Keresztes Szent Teréz Benedicta megértette, hogy Krisztus szeretete és az ember szabadsága egymásba fonódnak, mert a szeretet és az igazság belső kötelékében maradnak. Az igazság keresése és a szeretetre való helyezése nem ellentétesek egymással. Szent Teréz Benedicta a kereszttől megértette, hogy az igazságnak és a szeretenek szükségük van egymásra.” Az előadás egyszerre népszerűsíti Edith Stein élettörténetét, és mutatja be tanúságának hűségét, melyet egészen Auschwitz-Birkenauba, a gázkamráig visz magával, és melyet szövetségként, „valami többnek” az ígéreteként fog fel. Ebben az értelemben a Teatr A művészei elérve a „misztikus horizontot”, saját művészi útjukkal kötik össze, hiszen produkcióikban évek óta nehéz, fájdalmas és tragikus életttörténeteket visznek színpadra. Így számukra Edith Stein - Keresztes Szent Teréz Benedicta áldozata még mélyebb értelmet nyer. /Leszek Styś/
 

Szent Edith Stein története Mészáros Márta magyar filmrendezőnőt is megihlette. Az 1995-ös, A hetedik szoba című nemzetközi szereplőgárdájú alkotásának főszereplője Maia Morgenstern volt. A Teatr A társulat a legfrissebb bemutatóját hozza el a magyar nézőknek.
 

Szereplők: Angelika Chirowska, Małgorzata Grund – Bismor, Magdalena Kocur, Grażyna Styś
Valamint: Klaudiusz Kaufmann, Mateusz Styś
 
Zeneszerző, hangszerelés: Jacek Dzwonowski

Színpadra alkalmazta és rendezte: Leszek Styś
Tolmács: Trojan Tünde
Az előadást a TEATR A Társulat lengyelül játssza, magyar nyelvű feliratozással